Tóth Anett irodalmi blogja

Saját és kedvenc irodalmi művek kerülnek ide fel. Az oldal szerkesztés alatt.

versek

regenyek

Naptár

május 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

HTML

Ketten az éjben

2007.09.30. 15:37 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Hallod az éj hangját?
Hallgasd gyönyörű dalát!
A baglyok huhogását,
a szellők lágy zúgását.
Csitt, hallod, amit én?
Szárnyával suttog a denevér.

Hallod? Elnémult minden.
Nem hallani semmit sem.
Élvezd a csendet, mely
karjával átfont minket.
Felejtsd el most a gondokat,
ne törődj velük, míg velem vagy!

Látod? Nézz az égre!
Hogy ragyog a csillagok fénye!
S a hold. Látod a holdat?
Ezüst fénye világítja arcodat,
mely oly gyönyörű számomra,
mint a vakító nap világa.

Látod? Csak ketten vagyunk.
Ketten az éjben a városon túl.
Nézz rám, fogd meg kezemet,
A sötétség országa titkokat rejt.
Fedezd fel őket,
s engedd, hogy segítsek!...

Ketten az éjben minden csodás,
ezt te is tudod most már...
A hajnal közeleg felénk.
Látod a felkelő nap fényét?
S a madarak énekét hallod?
Ma ők is nagyon boldogok!

1990. október 4.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: xelőszó

Az évek néha

2007.09.30. 15:35 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Az évek néha úgy röppennek el,
hogy észre sem veszed,
s felnőttél.

A vágyakon szárnyaló álmaid
már messzire járnak,
halványak.

Egy tiltó hang és egy kőkemény fal...
innentől kinyílik a szemed,
felébredsz.

Zavarban vagy, a helyzeted miatt,
máshogyan látod a dolgokat:
élesen.

Rádszakad a felelősség, ne félj
a félelem nagy ellenség:
megbénít.

Bátran indulj kívánt Célod felé,
- s hibáid felfogva tanítóként -
Eléred!...

1995. február 20.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: kincskereső

Félek

2007.09.30. 15:33 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Valahol köd gomolyog,
átláthatalanul sompolyog.
Csak egy sötét árnyat látok,
mi közénk állhat egy napon...
Tehetetlen vagyok,
nem tudom elűzni sehogy!
Remegve félek,
de harcolni fogok érted!
Mert szeretlek,
Nagyon Szeretlek!

1991. augusztus 21.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Életút

2007.09.30. 15:30 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Született: rózsaszín világban, mosolygó arcok között 
Volt: álmokkal teli fellegek fölött 
Járt: virágos mezőkön vitték szellők 
Nőtt: foszlottak szerte a bárányos felhők 

Megnőtt: más lett minden 

Nézett: ártatlan szemekkel könnyfátyol mögött 
Látott: szürke falat, szikla öklöt 
Megdöbbent: hová a mézes élete 
Sírt: csúf a világ, szörnyeteg 
Félt: bújkáló sötét árnyaktól 
Érzett: szeretett, szenvedett, vágyott 

Álmodott: szeretetről, virágról 
Remélt: valós álmot 
Tett: pofon válaszolt 
Felébredt: közönyt, vadságot látott 

Álmodott 
Felébredt 
Álmodott 
Felébredt 
Álmodott... 
Ember volt.

1994. július 09.

 
  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Nézz és láss

2007.09.30. 15:22 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Ha szíved gondoktól terhelt,
ha segítségre szorulsz,
s nem segítenek...
Nézz és láss meg engem,
én segítek, ha akarod,
mert...

Ha a világból semmit sem értesz,
hogy mikor, miért kegyetlen s kegyes,
s nem tudod elmondani kinek...
Nézz és láss meg engem,
én meghallgatom,
mert...

Ha fáj az élet,
s erőt vesz rajtad a félelem,
ne félj, az megöli lényed...
Nézz, láss és érezz,
én biztonságot adok,
mert...

Ha úgy érzed, nem szeretnek,
ha egyedül vagy,
nem vesznek észre...
Nézz és láss meg engem!
Igaz barátod vagyok,
mert... én szeretlek!

S ha boldog vagy éppen,
s mással is meg kell osztanod,
modd el, ne habozz...
Nézz és láss meg engem,
veled nevetek majd,
mert... hisz tudod!...

 1993. február 2.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

A Hold arca

2007.09.30. 14:56 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Szomorú a Hold. Mintha sírna.
Ő is nagyon egyedül van.
Gömbölyű arca ráncoktól barázdált,
mi nem simul ki soha már.
Búsan mered szeme a messzeségbe,
végtelen bánatánál nagyobb szenvedése.
Már nem vérzik, csak sebhelyei látszanak,
s utalnak a múlt iszonyú kínjára.
A Hold arca szomorú, szemei kiégtek,
már régóta nem ejtenek könnyeket.
Magába zár minden érzelmet,
csak szemei mutatják az igaz szerelmet.
Egyre csak látom reménytelen tekintetét,
s az Ő fájdalma költözik belém.
Nedves szememben megcsillan
a Hold ezüst sugara.

1992. április 16.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Indulj el

2007.09.30. 14:55 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Indulj el,
Gyere felém,
s ha a ködben
már látod
szemem színét,
Örülj és Félj!
- Nehogy elveszíts -,
Akarj és Reszkess
engem ölelni!
Érints, Szeress!
Ha elértél,
Húzz magadhoz,
s ne hallj, ne szólj,
ne nézz semmit,
csak Érezz,
szorítson karod
szorosan, sokáig,
És Csókolj
úgy, ahogy senki
örökké, mindig!

1992. március 16.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Fájdalom

2007.09.30. 14:53 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Csak ült némán, szótlanul,
magába roskadva, mozdulatlanul.
Nem mondta el szíve bánatát,
magába fojtotta minden fájdalmát.
Sóhajtott és nem szólt,
a hang kínzóan hatott.
Szenvedett,
s szenvedtem.
Szemére könnyfátyol borult,
remegő keze a térdére hullt.
Bíztatón megszorítottam,
érezze, rám számíthat.
De ő csak ült némán, szótlanul,
s én gyötrődtem leírhatatlanul.

1991. szeptember 3.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Fájt minden

2007.09.30. 14:51 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én mosolyogtam csendben,
s csak a szívem zokogott.
Nem akartam, hogy lásd, milyen
szomorú vagyok.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én álltam némán, s néztem
nevető arcod.
Nem akartam, hogy érezd
égő bánatom.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én mégis minden éjjel
veled álmodok.
Nem akartam, hogy elmenj,
mert szeretlek nagyon.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

1990. november 16.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Neked egy életre

2007.09.30. 14:49 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Nevess ameddig csak élsz!
Nevess mindenen, mi szép!
Szemed könnyet ne hullasson,
boldogságtól csillogjon!

Nevess akkor is, ha szíved szomorú!
Nevess, hogy irigyeljen az aki bús!
Szemed ragyogjon, mint egy csillag,
ez mutassa, lelked milyen tiszta.

Nevess, ne törődj a bánattal!
Nevess, s szíved nem lesz boldogtalan!
Szemed tükrözze a szeretetet,
s egy fiú iránt érzett szerelmedet.

Nevess, hogy szabad lehess!
Nevess, hisz egy az életed!
És sírj, ha már nem szerethetsz,
sírj, ha már nem szeretnek.

1990. június 1.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Kedvesem

2007.09.30. 14:47 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Kedvesem!
Egy álom, mely sohasem való;
Egy száj, mely már nem mosolyog rám;
Egy kéz, melyet nem érinthetek többé;
Egy szempár, mely nem néz többet rám;
Egy hang, mit fülem már nem hall;
Egy név, mely örökké szívemben él;
Egy élet, mely semmit nem ér nélküled;
Egy szó, mi csak Neked szól:
Szeretlek!

1990. április 23.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Csak néztél

2007.09.30. 14:45 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Csak néztél, de szemedben
minden benne volt:
Vágyaid, s fájdalmad,
hogy nem veled vagyok.

Csak néztél, nem szóltál még,
de szemed elárulta a szíved.

Csak néztél, búsan már,
mint szárnyaszegett madár,
ki repülni vágyna már...
Tudtad az akadályt...

1995. február 20.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Anya féltlek

2007.09.30. 14:42 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Anya féltlek!
A hangom beleveszik a mélybe.
Gyere, állj fel!
Röpülj! Szállj el!

Anya hol vagy?
Most már nem is látlak!
Tartom a lámpát!
Indulj! Hajrá!

Anya kérlek!
A gödörből ki kell lépned!
Lásd meg a fényt!
Itt vagyunk még!

Anya már lát!
Itt a család.
Egy vidám pillanat,
s az én anyám szárnyra kap.

2007. július 14.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Május elseje volt

2007.09.30. 14:40 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Május elseje volt

Egész nap kerestelek mindenhol,
és mégsem találtalak meg sehol.
Egy éve szemezünk, na figyelj jól,
értsd meg, hogy szeretlek és hiányzol!

Rossz volt nélküled ma minden perc,
remélve
várlak még most is, na indulj el.
A szívem oly heves ne fordulj el,
nagyon szeretlek, hát fogd már fel!

Csak nézel a szemembe és nem szólsz,
de ebből már nekem elegem volt.
Azt kérem tőled, ne csak mosolyogj,
értsd meg, hogy szeretlek, és most csókolj!

Kérlek, add nekem a szívedet,
cserébe
kérj tőlem bármit és megteszem.
A kezem úgy remeg, most érintsd meg,
nagyon szeretlek, hát értsd már meg!

1991. május 1.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Azt hitte...

2007.09.30. 14:36 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Azt hitte, soha nem történik meg vele a dolog...
Gondban volt, s a probléma anarchia volt.
Valaki álmai útjába állt,
és túl erős volt benne a vágy.
Végül a kitűzött cél mellett döntött,
s eldobta magától, ki tőle függött.
Elért mindent, amit kigondolt,
csak azt nem, mit egykor eldobott.
Így igazán nem mosolygott soha:
Ő VOLT GYERMEKE GYILKOSA!

1994. szeptember 25.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Csak egy fiúnak?

2007.09.30. 14:35 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Nem tudom, miért van az, hogy
Örömmel emlékezlek Téged,
S fájón kívánom közelséged...

Nem tudom, miért van az, hogy
Téged idézlek minden gondolatomban,
Téged őrizlek minden mozdulatomban...

Nem tudom miért, de azt akarom,
Hogy a legtöbbet megtartsam belőled,
Hogy égj bennem, míg mindent fel nem égetsz...

Jól tudom, ezzel mélyítem a sebet,
S táplálom a tüzet, mely nagy lánggal ég,
De meg kell tennem, hogy a szívemből kiégj!...

1994. augusztus 26.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Parázs

2007.09.30. 14:33 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Csak elég egy szellő,
s már vörösen ég,
pedig lehet, hogy nem jő
az áhított cél.

Az évek múltak,
az emlékek fakultak,
s a fiúnak képe
már halványan élt.

Szerelmek jöttek,
szerelmek mentek,
s az én szívem érte
már nem dobbant meg.

De kaptam egy hírt róla,
s az én szívem mind jobban
újra, mint gőzmozdony
zakatolt.

Hisz elég egy szellő
s már vörösen ég,
Pedig lehet, hogy nem jő
az áhított cél.

1994. július 10.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Barátnőmnek

2007.09.30. 14:30 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Pusztán a szeretet nem elég.
Éreztetni kell!
S tenni azért a valakiért...
Hogy megmaradjon Neked!

Ha nem teszel, a kapcsolat
csupán irónikus marad,
s az idő múlásával
a kapocs szétszakad.

Nem kell földrengés,
elkápráztató ékesszólás...
Hisz túlzás az mind!
Az a világ hamis!

Az apró dolog is elég
s mindennél többet ér,
ha őszinte és tiszta,
ha nem hazugság a titka.

1993. március 3.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Bűntudat

2007.09.30. 14:18 | Toth Anett | Szólj hozzá!

És ment, ment a lány,
ki tudja hová,
sötét volt és némaság,
amerre járt.
Bűn nyomta már a lelkét,
megbánása csak a mentség.
Meghátrálni nem fog most már,
bűntudata nagyobb annál.
Tudja, hibát követett el,
s most érte szenvedni kell.
Igyhát csak megy, megy a lány,
ő se tudja, hová,
sötét van és némaság,
amerre jár.

1992.május 20.

  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Látomás

2007.08.10. 16:33 | Toth Anett | Szólj hozzá!

"Fürdött" az öcsém
a jeges Dunában június elején.
A vízbe vágyott,
hogy terhe könnyebbé váljon,
mert nehéz volt,
s nem viselte el.
Belement a fagyos vízbe, -
pedig írtózott tőle,
s ott maradt benne, -
pedig nem szerette...
Csak ott akart maradni...
Egy utat látott: menekülni!
Elhagyott...
Az öcsém elhagyott!
1992. június 9.
  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Elérni az elérhetetlent

2007.08.10. 10:08 | Toth Anett | 1 komment

Érzem, szellő járja át fejem,
a változás szele,
mely a parázs helyébe
új tüzet táplál félve.
Mert az igaz szerelem
csak álom,
soha nem érni el,
oly távol.
Nincs felhőtlen boldogság,
pedig úgy vágyom rá!
Ezért van erőm mindig
remélni s tenni,
Elérni az Elérhetetlent:
sohasem csüggedve,
buktatók után talpra állni,
s menni tovább, menni, menni!...
1992. február.21.
  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek

Te a Minden Voltál

2007.08.10. 10:03 | Toth Anett | Szólj hozzá!

Te a Minden Voltál,
Csodálatos Világ:
Szerelmes Forrósággal
Boldogság egy lánynak,
Ki Most Egyedül van, magányosan,
Ül a szobában Szánalmasan,
Gondol Rád Fájdalmasan,
Emlékezik Boldogtalan,
S fekete szeméből patakokban
Gyászos Könnycseppek Hullanak;
Egy Mondat volt,
Mi Szívéig Hatolt,
s mindent Szétrombolt:
"Majd találkozunk valamikor."
1992. március 1.
  Tóth Anett

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Címkék: versek